Papp-Váry Zsuzsanna, egy                                       volt waldorf-diák (1917 - 2010)

a gyermek

Papp-Váry Zsuzsanna 1917. december 26-án született Budapesten. Hamar árvaságra jutott, Édesanyját 6 évesen, Édesapját 8 éves korában veszítette el. A kis Zsuzsa gyámszülei nagynénikéje Sziklai Klára és férje Ferdinandy Gyula (politikus, jogász, a Teleki-kormány belügyminisztere) lettek, akik ekkor abaújvári birtokukon éltek.

"Abaújváron volt nekik egy nagyon szép kis kastélyuk, vadászkastély volt valamikor, den nem az ő vadászkastélyuk volt, hanem a Csáky grófoké, azok eladták és Gyula bácsiék vették meg az abaújvári házat. Egy ilyen vidéki, tulajdonképpen kúriaszerű kastély volt, s ott nagyon szerettem lenni."

       a felnőtt lány

12 éves korában a Baár-Madas Református Gimnáziumba került, ahol érettségizett:

 

"Én utána a Baár-Madasba kerültem. Az meg egy nagyon erős iskola volt. Oda kellett egy felfvételit csinálni. Megfeleltem. Hát persze. Jól beszéltem. Már angolul is jószerint tudtunk."

Zsuzsanna nagyon jól tanult, matematikából a három legjobb között volt.

 

a családanya

"S így lett, s ezután következtek a mesék, történetek az ottani nevelési módszerekről, a különleges kapcsolatról az említett tanár-párral, akikkel még később is sokáig tartotta a kapcsolatot.
Hogyan adta át közvetve ezeket: – sok mese esténként -Esben, dán mese, Hummel könyvecskék, német
versikék, stb. – kreatív játékok, pl. árnyjáték az udvaron -a Brémai muzsikusok,
– jelmezbálra fantáziadús és szép jelmezek, – Rajzolás, festés -rajzszakkörre járatott, – Jelmezeket csinált: Andrisnak és Zsuzsinak: Robin Hood és Lady
Mariann. – Sport ösztönzése: vívás, – Természet és állatok szeretete: rendszeres kirándulás a Pécskőre..."

a leány

A kislánnyal gyámszülei nem nagyon értek rá foglalkozni, így feltehetően panaszkodhatott Ferdinandy Gyula "bácsi", aki politikai körökben mozgott, hogy itt van ez a kis árva, vajon hová adja iskolába.

 

Valószínűleg így tudhatta meg, hogy Nagy Emil ügyvéd, képviselő és volt igazságügy-miniszter felesége most nyitott waldorf-iskolát a Kissvábhegyen.

 

Így került 8 éves kora körül a Göllner Mára féle első magyarországi waldorf-iskolába, ahol a gimnáziumig, 12 éves koráig tanult és az intézetben nevelkedett.

 

           a hölgy

Később a Kertészeti Főiskolára járt, amelyet egészségügyi okokból sajnos félbe kellett szakítania. Ez azonban sokáig fájdalma maradt, hogy nem csinálhatott "szakmai karriert".

 

Mert nemsokára megismerkedett későbbi férjével, a jogász Szinyei Bélával, akivel családot alapítottak. Öt gyermekük született.

 

Amíg a gyerekek kisiskolások voltak, otthon nevelte őket és látta el a családot.

érett korban

"Gyakorlatias szellem a házimunkában:
Mosogatás heti beosztása,
kiskertben zöldségtermesztés, csirketartás - csak pár négyzetméteren az államosított, öt család által lakott családiház közös kertjében. – Vallásos nevelés-bibliaolvasás. Azt láttuk Tőle, hogy sok mindent feljegyez a zsebnaptárába, ezek
sorozata mai nap is megvan.

 

Ilyen életfelfogással nevelt bennünket a szűkös ´50-es,´60-as években. Azután később, családi összejöveteleken jólesően emlegette, hogy nem gondolta volna a nagy szegénységben, hogy egyszer mindegyik gyerekének lakása, autója lesz."

a fiatal

"Amikor azt kérdezték tőlem, mikor hazamentem szabadságra: - Megcsináltad már a leckédet? vagy: - Kész van -e a házi feladat? Akkor csak úgy lestem, hogy mi az. Egyszerűen nem volt. Csak mindent hallás után, meg ott az órán megtanultunk, leírtunk, írtunk, ovastunk, tanultunk agolul. Egész jól tudtunk angolul. Sőt, azt hiszem, elöadást is tartottunk angolul."

"Mindig haragudtam, amikor értem jött valamelyik nagynéni, hogy jajj, szegény gyereket vigyük már ki, hogy ne maradjon benn az intézetben... Én sokkal jobban éreztem magam az intézetben. A Waldorfschule-ban, mint mikor kivittek mindenféle nagynénik."

     a fiatalasszony

"Mi, az öt Szinyei gyerek, nem tudhattuk, hogy Édesanyánk révén egy kicsit a waldorf-iskola szellemében nevelődtünk.
A Waldorfschule mindig előkerüt meséi során: hogy ott miket csináltak – euritmia, – hogy milyen játékosan tanulták az idegen nyelvet, – milyen kedves tanítók voltak – Herr Lamartine és Fräulein Poch,
Pöchlein, akik késöbb össze is házasodtak és nagyon szerették,
különös figyelemmel kezelték az apátlan, anyátlan árva Zsuzsikát.

idős hölgyként

"Míg kisiskolások voltunk, otthon nevelt bennünket és látta el a családot.

Később elhelyezkedett az OTP-nél adminisztrátor lett, előtte a Lottózóban is dolgozott pénztárosként, majd nyugdíjba a Magyar Építész Kamarától ment, mindenhol jó barátságokat szerzett.


De végülis élete fő „műve” az öt gyermek: Szinyei Béla, Szinyei András, Szinyei Zsuzsanna, Szinyei Katalin és Szinyei László, akik neveléséhez alkalmazta a waldorf-módszereket."

 

Papp-Váry Zsuzsanna 2010. január 2-án Hatvanban távozott el az Égi Világba, 93 éves korában.

* * *


Waldorf-bizonyítvány anno...