Papp-Váry Zsuzsanna 1917. december 26-án született Budapesten. Hamar árvaságra jutott, Édesanyját 6 évesen, Édesapját 8 éves korában veszítette el. A kis Zsuzsa gyámszülei nagynénikéje Sziklai Klára és férje Ferdinandy Gyula (politikus, jogász, a Teleki-kormány belügyminisztere) lettek, akik ekkor abaújvári birtokukon éltek.

"Abaújváron volt nekik egy nagyon szép kis kastélyuk, vadászkastély volt valamikor, den nem az ő vadászkastélyuk volt, hanem a Csáky grófoké, azok eladták és Gyula bácsiék vették meg az abaújvári házat. Egy ilyen vidéki, tulajdonképpen kúriaszerű kastély volt, s ott nagyon szerettem lenni."

       a felnőtt lány

12 éves korában a Baár-Madas Református Gimnáziumba került, ahol érettségizett:

"Én utána a Baár-Madasba kerültem. Az meg egy nagyon erős iskola volt. Oda kellett egy felfvételit csinálni. Megfeleltem. Hát persze. Jól beszéltem. Már angolul is jószerint tudtunk."

Zsuzsanna nagyon jól tanult, matematikából a három legjobb között volt.

"S így lett, s ezután következtek a mesék, történetek az ottani nevelési módszerekről, a különleges kapcsolatról az említett tanár-párral, akikkel még később is sokáig tartotta a kapcsolatot.
Hogyan adta át közvetve ezeket: – sok mese esténként -Esben, dán mese, Hummel könyvecskék, német
versikék, stb. – kreatív játékok, pl. árnyjáték az udvaron -a Brémai muzsikusok,
– jelmezbálra fantáziadús és szép jelmezek, – Rajzolás, festés -rajzszakkörre járatott, – Jelmezeket csinált: Andrisnak és Zsuzsinak: Robin Hood és Lady
Mariann. – Sport ösztönzése: vívás, – Természet és állatok szeretete: rendszeres kirándulás a Pécskőre..."

A kislánnyal gyámszülei nem nagyon értek rá foglalkozni, így feltehetően panaszkodhatott Ferdinandy Gyula "bácsi", aki politikai körökben mozgott, hogy itt van ez a kis árva, vajon hová adja iskolába.

Valószínűleg így tudhatta meg, hogy Nagy Emil ügyvéd, képviselő és volt igazságügy-miniszter felesége most nyitott waldorf-iskolát a Kissvábhegyen.

Így került 8 éves kora körül a Göllner Mára féle első magyarországi waldorf-iskolába, ahol a gimnáziumig, 12 éves koráig tanult és az intézetben nevelkedett.

           a hölgy

Később a Kertészeti Főiskolára járt, amelyet egészségügyi okokból sajnos félbe kellett szakítania. Ez azonban sokáig fájdalma maradt, hogy nem csinálhatott "szakmai karriert".

Mert nemsokára megismerkedett későbbi férjével, a jogász Szinyei Bélával, akivel családot alapítottak. Öt gyermekük született.

Amíg a gyerekek kisiskolások voltak, otthon nevelte őket és látta el a családot.

"Gyakorlatias szellem a házimunkában:
Mosogatás heti beosztása,
kiskertben zöldségtermesztés, csirketartás - csak pár négyzetméteren az államosított, öt család által lakott családiház közös kertjében. – Vallásos nevelés-bibliaolvasás. Azt láttuk Tőle, hogy sok mindent feljegyez a zsebnaptárába, ezek
sorozata mai nap is megvan.

Ilyen életfelfogással nevelt bennünket a szűkös ´50-es,´60-as években. Azután később, családi összejöveteleken jólesően emlegette, hogy nem gondolta volna a nagy szegénységben, hogy egyszer mindegyik gyerekének lakása, autója lesz."