Euritmia

Az euritmia szó jelentése: jó vagy szép ritmus. Rudolf Steiner úgy fogalmazta meg: „Az euritmia a látható beszéd és a látható ének”.

Azt már kevesebben tudjuk, hogy a ritmus szó eredetileg áradást jelent, pólusok közötti állandó, folyamatos mozgást. Rudolf Steiner vezetésével 1912-1913 körül egy kis csoport elkezdett kifejleszteni egy új mozgásművészeti ágat, az euritmiát, amely színpadi művészetnek indult. 1921-ben egy orvoscsoport segítségével elkezdték kidolgozni az euritmia gyógyászati alkalmazását is. Ezt a mai napig a legkülönbözőbb területeken alkalmazzák, klinikákon, orvosi praxisban, gyógypedagógiában.

A beszéd-euritmiában az euritmisták a kimondott szavakra mozognak, speciális gesztusokkal, különösen a karjukkal, úgy, hogy közben megadott koreográfia szerint járnak le különböző geometriai és szabad formákat a térben. A gesztusok megfelelnek azoknak a finom mozgásoknak, amik a gégében történnek akkor, amikor beszélünk. Ezek láthatatlan mozgások. Az euritmista karmozdulataiban azok a mozgásformák jelennek meg, amiket az emberi beszédszervek végeznek az egyes magán- és mássalhangzók megformálásakor beszéd közben. Minden egyes hang átvihető a karokra és onnan arra a térre, ami körülveszi az euritmistát. A gége, a hangszálak mozgása nem tudatos, az euritmiában ezt át tudjuk alakítani egy tudatos, kontrollálható mozgássá. Az egésznek a ritmusa és hangulata olyan lesz, mint amilyen az éppen bemutatott vers tartalma: drámai, lírai vagy humoros.

Amikor az első Waldorf-iskolát megalapították, érezhető volt egy olyan óra igénye, amely segít a gyermekek teljes lényének harmonikus fejlődésében szellemi, testi és lelki szempontból, és integrálja mindazt, amit máshol tanultak. A mai Waldorf-iskolákban tanított pedagógiai célú euritmia – amely egyaránt követelményeket támaszt a gondolkodás, az érzés, valamint a mozgás képessége terén – kielégíti ezt az igényt. Ez az euritmia számos olyan új gyakorlattal rendelkezik, amely közvetlenül a gyermek különböző fejlődési fázisait célozza meg.

A Waldorf-pedagógia egyik legalapvetőbb célja a lélekkel átitatott testfejlesztés. Azt, hogy Rudolf Steiner miért tulajdonított a nevelésben különösen nagy jelentőséget az euritmiának, egyik előadásából tudjuk, ahol kifejtette, hogy „az euritmián edzett akaraterő végigkíséri az embert egész életén, míg más akaratfejlesztő módszerek hatása idővel elhalványulhat”. Az euritmia szinte kiapadhatatlan forrásként táplálja művelőit, mindig meg-megújuló életerővel.

(forrás: feszekiskola.hu)

Az euritmiát Gretel Poch (Margarete Poch, a képen balra), vagy ahogy a gyerekek németül becézve nevezték: "Pöchlein" tanította az iskolában. Ezen a képen a Csipkerózsa c. Grimm mese euritmiájának szereplőit láthatjuk.

1. kép:  Király és királyné a Csipkerózsából

2. kép: A jó tündérek a Csipkerózsából

3. kép: Királyné és béka a Csipkerózsából